Az egó tudattalan viselkedése és az énnélküliség

Az egó tudattalan viselkedése és az énnélküliség

Az egó tudttalanul kontrollálni, irányítani, vagy kontrollt és irányítottságot akar, és reagál az adott szituációban.
A kontroll, az irányítás és a reagálás a kondicionáltság, a személyiségjegyek, előtérbe kerülő érzelmek függvénye.

Mi van az énnélküliséggel.

Az énnélküli, tudatos állapotban a kontroll helyét a figyelem veszi át.

A kontroll az én beszűkült, korlátolt működése az elmetulajdonságok függvényében. Azokra az információkra korlátozódik, amit az egó preferál. Ezeket az információkat megítéli, minősíti, hasonlítja az általa ideálisnak vélttel. Ha megfelelő, ha egyezik, ha tetszik a helyzet és a következmény, jól éli meg. Ha nem, rosszul éli meg, konfliktus lesz.

A figyelem korlátlan, határtalan, befogadja az összes információt az adott helyzetben. Nem ítél, nem minősít, nem hasonlít, csak elfogadja, befogadja, szemléli.

Az irányításban hatalommal akarok bírni a helyzet, a személyek fölött, vagy megadom magam az irányításnak, a hatalomnak, más akaratának.

Az irányítás, az irányítottság helyét az énnélküliségben a tiszta szándék veszi át. Tiszta szándékkal vagyok, hogy a leghelyesebb történjen. Szándékom megőrizni a harmóniát, az egyensúlyt.

A tudattalan elme az elmetulajdonságok függvényében reagál. Cselekedetét nem a helyes szándék motiválja, hanem a helyzetre feltörő érzelmei.

Az énnélküliség állapotában, a figyelemben minden információt befogadva, a helyes szándék motvál, és ennek tükrében indítok akciót, ha az a helyes lépés, és maradok háttérben, a nemcselekvésben, ha az a helyes.

Tudattalan egós működés

kontroll
irányítás
reakció

Énnélküliség

figyelem
helyes szándék
akció vagy nem cselekvés