Meditáció a Mesterrel.
Együtt a Sangha. Óra előtt 10 perccel bent ült mindenki, elcsöndesedve vártuk a 6 órát, amikor is - mint mindig pontosan - megszólal a skype hívó. Most nem szólalt meg.
Telt az idő. Csöndben ültünk. Felbukkantak bennem olyan gondolatok, mint "meddig ülünk még itt, történjen már valami, ha nem jelentkezik, akkor mit ülünk itt" ez csak pár másodpercig tartott.
Eckhart Tolle szavai ugrottak be. Ha valakivel találkozót beszélek meg, és nem jön, nem várok rá, csak ott vagyok, és figyelek, és megélem, ami ott van.
Hopszika.
Akkor nem várok. Ülök, és vagyok. Azért jöttem, hogy meditáljak. Akkor meditálok.
Csakrameditáció.
Fókuszálok az erőcsakrára. Érzem az erőteljes energiaáramlást. Érzem a fényt.
Továbbviszem a fókuszt a szívcsakrára. Beindul az energia, érzem az áramlást. boldogságérzet tölt el. Az életöröm. Érzem az energiát, érzem a fényt.
Közben sangha társaim próbálják felvenni a kapcsolatot skypon a Mesterrel. Halkan beszélnek, némi mozgolódás támad. Kinyitom a szememet, körülnézek. Még mindig semmi. Tartom a tudatállapotom a fényben. Meditálok tovább.
Fókuszálok a homlokcsakrára. Érzem az energiát, a fényt.
Érzem S jelenlétét. Többször érzem, hogy "megnézi", mit csinálok. Meditálok.

Megszólal a skype hívó hangja. S jelentkezik. Megköszöni, hogy jelen vagyunk.
Zene, meditáció. Vele.
Tiszta, fényes, erőteljes.