Az egó tudattalan viselkedése és az énnélküliség
Az egó tudttalanul kontrollálni, irányítani, vagy kontrollt és irányítottságot akar, és reagál az adott szituációban.
A kontroll, az irányítás és a reagálás a kondicionáltság, a személyiségjegyek, előtérbe kerülő érzelmek függvénye.
Mi van az énnélküliséggel.
Az énnélküli, tudatos állapotban a kontroll helyét a figyelem veszi át.
A kontroll az én beszűkült, korlátolt működése az elmetulajdonságok függvényében. Azokra az információkra korlátozódik, amit az egó preferál. Ezeket az információkat megítéli, minősíti, hasonlítja az általa ideálisnak vélttel. Ha megfelelő, ha egyezik, ha tetszik a helyzet és a következmény, jól éli meg. Ha nem, rosszul éli meg, konfliktus lesz.
A figyelem korlátlan, határtalan, befogadja az összes információt az adott helyzetben. Nem ítél, nem minősít, nem hasonlít, csak elfogadja, befogadja, szemléli.
Az irányításban hatalommal akarok bírni a helyzet, a személyek fölött, vagy megadom magam az irányításnak, a hatalomnak, más akaratának.
Az irányítás, az irányítottság helyét az énnélküliségben a tiszta szándék veszi át. Tiszta szándékkal vagyok, hogy a leghelyesebb történjen. Szándékom megőrizni a harmóniát, az egyensúlyt.
A tudattalan elme az elmetulajdonságok függvényében reagál. Cselekedetét nem a helyes szándék motiválja, hanem a helyzetre feltörő érzelmei.
Az énnélküliség állapotában, a figyelemben minden információt befogadva, a helyes szándék motvál, és ennek tükrében indítok akciót, ha az a helyes lépés, és maradok háttérben, a nemcselekvésben, ha az a helyes.
Tudattalan egós működés
kontroll
irányítás
reakció
Énnélküliség
figyelem
helyes szándék
akció vagy nem cselekvés
2011. május 30., hétfő
Meditáció a Mesterrel.
Együtt a Sangha. Óra előtt 10 perccel bent ült mindenki, elcsöndesedve vártuk a 6 órát, amikor is - mint mindig pontosan - megszólal a skype hívó. Most nem szólalt meg.
Telt az idő. Csöndben ültünk. Felbukkantak bennem olyan gondolatok, mint "meddig ülünk még itt, történjen már valami, ha nem jelentkezik, akkor mit ülünk itt" ez csak pár másodpercig tartott.
Eckhart Tolle szavai ugrottak be. Ha valakivel találkozót beszélek meg, és nem jön, nem várok rá, csak ott vagyok, és figyelek, és megélem, ami ott van.
Hopszika.
Akkor nem várok. Ülök, és vagyok. Azért jöttem, hogy meditáljak. Akkor meditálok.
Csakrameditáció.
Fókuszálok az erőcsakrára. Érzem az erőteljes energiaáramlást. Érzem a fényt.
Továbbviszem a fókuszt a szívcsakrára. Beindul az energia, érzem az áramlást. boldogságérzet tölt el. Az életöröm. Érzem az energiát, érzem a fényt.
Közben sangha társaim próbálják felvenni a kapcsolatot skypon a Mesterrel. Halkan beszélnek, némi mozgolódás támad. Kinyitom a szememet, körülnézek. Még mindig semmi. Tartom a tudatállapotom a fényben. Meditálok tovább.
Fókuszálok a homlokcsakrára. Érzem az energiát, a fényt.
Érzem S jelenlétét. Többször érzem, hogy "megnézi", mit csinálok. Meditálok.
Megszólal a skype hívó hangja. S jelentkezik. Megköszöni, hogy jelen vagyunk.
Zene, meditáció. Vele.
Tiszta, fényes, erőteljes.
Együtt a Sangha. Óra előtt 10 perccel bent ült mindenki, elcsöndesedve vártuk a 6 órát, amikor is - mint mindig pontosan - megszólal a skype hívó. Most nem szólalt meg.
Telt az idő. Csöndben ültünk. Felbukkantak bennem olyan gondolatok, mint "meddig ülünk még itt, történjen már valami, ha nem jelentkezik, akkor mit ülünk itt" ez csak pár másodpercig tartott.
Eckhart Tolle szavai ugrottak be. Ha valakivel találkozót beszélek meg, és nem jön, nem várok rá, csak ott vagyok, és figyelek, és megélem, ami ott van.
Hopszika.
Akkor nem várok. Ülök, és vagyok. Azért jöttem, hogy meditáljak. Akkor meditálok.
Csakrameditáció.
Fókuszálok az erőcsakrára. Érzem az erőteljes energiaáramlást. Érzem a fényt.
Továbbviszem a fókuszt a szívcsakrára. Beindul az energia, érzem az áramlást. boldogságérzet tölt el. Az életöröm. Érzem az energiát, érzem a fényt.
Közben sangha társaim próbálják felvenni a kapcsolatot skypon a Mesterrel. Halkan beszélnek, némi mozgolódás támad. Kinyitom a szememet, körülnézek. Még mindig semmi. Tartom a tudatállapotom a fényben. Meditálok tovább.
Fókuszálok a homlokcsakrára. Érzem az energiát, a fényt.
Érzem S jelenlétét. Többször érzem, hogy "megnézi", mit csinálok. Meditálok.
Megszólal a skype hívó hangja. S jelentkezik. Megköszöni, hogy jelen vagyunk.
Zene, meditáció. Vele.
Tiszta, fényes, erőteljes.
2011. május 21., szombat
Meditáltam Vayu 12 ház c. zenéjére. Az eddigi zenékből ez a legütősebb. Meditáció után üldögéltem még. Ebben a tiszta, fényes tudatállapotban jött a gondolat, és persze vele az energetika: amíg nem kerülök harmóniába egységbe, magammal, addig a világgal sem tudok.
Az elmémmel tudtam én ezt, de más beszélni az útról, és más járni rajta.
Mi az, hogy harmóniában, egységben magammal.
Van egy elképzelés az ideális magamról, amelyik oly tökéletes, hogy nem nehéz harmóniában, egységben lenni ezzel a magammal. Ha arra várok, hogy egyre "jobb, letisztultabb, fényesebb vagy valamilyenebb, de másmilyenebb legyek, mint most... hát..., a harmónia és egység is várat magára.
Én pedig itt és most szeretnék megvilágosodni.
És jött a lökés... egy szeretetenergia formájában kapott mellbelöket - ezzel az itt és most megnyilvánulóval kell harmóniába, egységbe kerülnöm. Igen, ezzel, aki most vagyok.
Ezzel a testtel, ezzel a testbezárt egóval, ezekkel a személyiségjegyekkel rendelkező tudattalan elmével kell nekem itt és most harmóniába, egységbe jönni.
Harmónia, egység = szeretet
Szeretnem kell magam. Mi a szeretet? Átjár a tiszta, fényes energia. Nem állja útját semmi, és ettől az energiától - ami feltölti testemet, elmémet, aurámat, és túlnő testemen, elmémem, aurámon - ettől az energiától boldogság önt el. Olyan erős ez, hogy én magam vagyok ez az energia, ez a boldogság.
Mi az, ami útját állja?
A legnagyobb akadály az itélkezés, a minősítés, az el-nem-fogadás, az elvárás, a megfelelni akarás.
Ha mindezt nem táplálom magammal szemben, ha mindezt feloldom ebben a tiszta energiában, ha felülemelkedem az elmés tudattalan működésnek, akkor csak létezem, a magam ilyenségében.
Harmóniában lenni ezzel a magammal azt jelenti, hogy engedem magam megnyilvánulni, olyannak lenni, amilyen éppen most vagyok. Akár ez az egós, türelmetlen, agresszív, nagyszájú valaki. Ám legyek tudatában, hogy ez elmém tudattalan működése. Csak legyek együtt ezzel a tudattalan működésemmel. Ekkor vagyok egységben magammal. Igen, egységben ezzel az itt és most megnyilvánuló magammal.
És ebben a harmóniában, egységben egyszer csak elindul a tiszta energiaáramlás. A tudatos jelenlét, a szemlélődő figyelem magam felé olyan erőteret nyit, amelyben elindul a tiszta, fényes energia áramlása. Ez az energia feloldja, megtisztítja, felemeli lényemet.
A feloldódásban, megtisztulásban engedem megnyilvánulni egy tudatosabb valómat. Ez a tudatosabb működés hat a körülöttem lévőkre, a környezetemre. A változás megindul bennem, és körülöttem. És én engedem, ebben a tudatos, szemlélődő figyelem, a jelenlét állapotában.
Az elmémmel tudtam én ezt, de más beszélni az útról, és más járni rajta.
Mi az, hogy harmóniában, egységben magammal.
Van egy elképzelés az ideális magamról, amelyik oly tökéletes, hogy nem nehéz harmóniában, egységben lenni ezzel a magammal. Ha arra várok, hogy egyre "jobb, letisztultabb, fényesebb vagy valamilyenebb, de másmilyenebb legyek, mint most... hát..., a harmónia és egység is várat magára.
Én pedig itt és most szeretnék megvilágosodni.
És jött a lökés... egy szeretetenergia formájában kapott mellbelöket - ezzel az itt és most megnyilvánulóval kell harmóniába, egységbe kerülnöm. Igen, ezzel, aki most vagyok.
Ezzel a testtel, ezzel a testbezárt egóval, ezekkel a személyiségjegyekkel rendelkező tudattalan elmével kell nekem itt és most harmóniába, egységbe jönni.
Harmónia, egység = szeretet
Szeretnem kell magam. Mi a szeretet? Átjár a tiszta, fényes energia. Nem állja útját semmi, és ettől az energiától - ami feltölti testemet, elmémet, aurámat, és túlnő testemen, elmémem, aurámon - ettől az energiától boldogság önt el. Olyan erős ez, hogy én magam vagyok ez az energia, ez a boldogság.
Mi az, ami útját állja?
A legnagyobb akadály az itélkezés, a minősítés, az el-nem-fogadás, az elvárás, a megfelelni akarás.
Ha mindezt nem táplálom magammal szemben, ha mindezt feloldom ebben a tiszta energiában, ha felülemelkedem az elmés tudattalan működésnek, akkor csak létezem, a magam ilyenségében.
Harmóniában lenni ezzel a magammal azt jelenti, hogy engedem magam megnyilvánulni, olyannak lenni, amilyen éppen most vagyok. Akár ez az egós, türelmetlen, agresszív, nagyszájú valaki. Ám legyek tudatában, hogy ez elmém tudattalan működése. Csak legyek együtt ezzel a tudattalan működésemmel. Ekkor vagyok egységben magammal. Igen, egységben ezzel az itt és most megnyilvánuló magammal.
És ebben a harmóniában, egységben egyszer csak elindul a tiszta energiaáramlás. A tudatos jelenlét, a szemlélődő figyelem magam felé olyan erőteret nyit, amelyben elindul a tiszta, fényes energia áramlása. Ez az energia feloldja, megtisztítja, felemeli lényemet.
A feloldódásban, megtisztulásban engedem megnyilvánulni egy tudatosabb valómat. Ez a tudatosabb működés hat a körülöttem lévőkre, a környezetemre. A változás megindul bennem, és körülöttem. És én engedem, ebben a tudatos, szemlélődő figyelem, a jelenlét állapotában.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)